75. évf.
(2025)
11-12. szám | A MEGJELENÉS IDEJE: 2026-01-19 ÖSSZEFOGLALÓK | 5-12 | KERÉNYI MARI A szerző a négy évvel ezelőtt készített interjújának szereplőit kereste fel ismét. Ezúttal is Braun József, Knausz Imre, Törley Kata és Trencsényi László osztot-ták meg gondolataikat a közoktatásban, az iskola világában tapasztalható autonómiadeficitről. Mi is az autonómia, miben érhető tetten a hiánya, hogyan hat ez a hiány az iskolára és az egész, nagyobb rendszerre és végül: van-e kiút a jelenlegi nehéz helyzetből. |
| 13-36 | BENCSIK RÉKA – SCHNIDER DOROTTYA Írásunk a Genially platformon létrehozott online szabadulószobák fizikaórai alkalmazásának pedagógiai lehetőségeit és szakmódszertani vonatkozásait vizsgálja egy akciókutatás keretein belül. Bemutatjuk a Genially-ban, mint interaktív prezentációs eszközben rejlő lehetőségeket a generációs jellemzők fényében, a játékosítás és a szabadulószobák tanórai hatékonyságát alátámasztó kutatásokat, valamint egy részletes szakmódszertani útmutatót nyújtok a fizika tematikájához illeszkedő online szabadulószobák tervezéséhez és megvalósításához. Célunk megmutatni, hogyan lehet a játékosítás elemeit integrálni a fizikaoktatásba a diákok motivációjának növelése, a fogalmi megértés mélyítése és a problémamegoldó készségek fejlesztése érdekében. |
| 37-54 | DUNÁS-VARGA ILDIKÓ – KRAICINÉ SZOKOLY MÁRIA A tanulmány kiindulópontja a munkaerőpiaci paradigmaváltás, amely új kompetenciaelvárásokat és kihívásokat teremt. A bevezető rész feltárja a társadalmi és gazdasági kontextust, különös tekintettel a fogyatékossággal élő csoportok munkaerőpiaci helyzetére és az őket érő strukturális akadályokra. A második rész az inkluzív foglalkoztatás gazdasági és társadalmi előnyeit, a magyarországi foglalkoztatási trendeket mutatja be, figyelemmel a munkáltatói attitűdökre és előítéletekre, kiemelve a személyes tapasztalatok attitűdformáló szerepét. A harmadik rész az oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés problémáit tárgyalja, kitekintve a pedagógusok attitűdjeire és a felnőttképzés kihívásaira. A kutatás kvantitatív és kvalitatív eredményei alapján a soft skillek prioritása, a gyakorlati tapasztalatszerzés és a szektorspecifikus kompetenciafejlesztés kiemelt pedagógiai következtetésként jelenik meg. A tanulmány javaslatokat fogalmaz meg az oktatási rendszer különböző színterein hasznosítható, inkluzivitást növelő pedagógiai munka kiterjesztése érdekében. |
| 55-82 | KRAUSZ PETRA Jelen tanulmány közoktatási és felsőoktatási intézményekben megvalósuló vizuális művészetek módszertani alkalmazási lehetőségeinek, új feladattartalmi egységeinek bemutatását célozza meg a gyógypedagógia területén, a silent book kontextusában. Egy korábbi kutatás folytatásaként vált indokolttá a vizuális művészeti nevelés feladattartalmi strukturáltságának újragondolása. Ezen gyakorlatok gyógypedagógiai szegmensei Sándor Éva munkásságából merítenek, a vizuális nyelvi elemek és ábrázolás megfogalmazásán keresztül. Továbbá építkezik a vizuális kommunikáció befogadói és alkotói részképességeiből és a képkönyvek felépítésének, módszertani alkalmazásának lehetőségeiből. Az új elméleti ismeretek gyakorlatba történő adaptálása segíti az alkotóképesség öt szintjének megértését, értelmezését és az alkotói magatartás kialakítását. Ezen kutatás alapja a gyógypedagógus képzést megkezdő hallgatók vizuális kultúra ismereteinek feltérképezése kérdőív által. A felmérés egy longitudinális mérés folytatása, amely az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógia Karán valósul meg. Az új elméleti ismeretek gyakorlati feladattartalmi egységekbe történő adaptálásának és elsajátításának eredményességét a tanulók körében, kérdőív segítségével mértem fel. A jógyakorlatok közoktatásba történő módszertani alkalmazására is ajánlást tesz a tanulmány, mely az Egri Mlinkó István EGYMI; Óvoda; Általános Iskola és Kollégium intézményében valósult meg a 2023/2024 tanévben.
|
| 83-98 | PUTZ GERGŐ A kutatás célja a középiskolás diákok tudományos műveltségének és áltudományos nézeteinek feltárása, valamint összehasonlítása négy évfolyam körében. A vizsgálat központi kérdése annak feltérképezése volt, hogy milyen mértékben képesek a tanulók különbséget tenni tudományos ismeretek és áltudományos állítások között, illetve hogyan változik ez a képesség az iskolai előrehaladással. A felmérés során kérdőíves módszert alkalmaztunk, amely 12 állítást tartalmazott tudományos és áltudományos témákban, ötfokú Likert-skálán mérve a válaszokat. A kérdőív így egyszerre vizsgálta a diákok természettudományos tudását, kritikai gondolkodását és a hiedelmekhez való viszonyát. A minta a szombathelyi Művészeti Szakgimnázium és Technikum 9., 10., 11. és 12. évfolyamának tanulóiból állt, összesen 137 fő részvételével. Az eredmények azt mutatták, hogy a magasabb évfolyamok tanulói általában nagyobb tudományos műveltséggel rendelkeznek, azonban az áltudományos nézetek elutasítása nem mutatott egyértelmű javulást. Bizonyos tévhitek, például az „emberi agy kapacitásának csak kis részét használjuk” – évfolyamtól függetlenül is széles körben elfogadottak maradtak. Ugyanakkor a klímaváltozás emberi eredetének elfogadása szinte teljes konszenzust mutatott, jelezve, hogy egyes tudományos kérdésekben a közbeszéd és az oktatás erőteljesen formálja a diákok véleményét. A kutatás rámutat arra, hogy a formális oktatás mellett kiemelt jelentősége van a kritikai gondolkodás és a médiatudatosság fejlesztésének. Az eredmények hozzájárulhatnak a természettudományos nevelés hatékonyságának növeléséhez, valamint ahhoz, hogy az iskolai gyakorlatban nagyobb hangsúlyt kapjon az áltudományos nézetek felismerése és tudatos kezelése. |
| 99-108 | CSIRMAZ SÁNDOR – HUGYECZ HAJNALKA Az írás bemutatja a Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban 2025-ben megvalósult ARISS-kapcsolat pedagógiai és szervezési tapasztalatait. A projektben diákok és tanárok közösen készültek az élő rádiókapcsolatra a Nemzetközi Űrállomással, amelynek során az iskola tanulói kérdéseket tehettek fel az amerikai űrhajósnak, Jonny Kimnek. A több hónapos felkészülési folyamat során hangsúlyos szerepet kaptak a természettudományos ismeretek, az űrkutatás, a rádiótechnika alapjai, valamint a kommunikációs készségek fejlesztése. |
| 109-112 | SÁRVÁRI KATARÍNA A recenzió a fenntartható közgazdaságtan oktatásának megújuló megközelítését mutatja be egy oktatói kézikönyv értékelésén keresztül. A bemutatott kötet az elméleti közgazdaságtani alapokat a fenntarthatóság, a zöld pénzügyek és az interdiszciplináris szemlélet elemeivel kapcsolja össze, miközben részletes módszertani útmutatót nyújt az egyetemi oktatáshoz. A recenzió kiemeli a kézikönyv pedagógiai innovációit és felsőoktatási gyakorlatot megújító potenciálját. |
| 113-116 | NAGY ÁDÁM – BACSA-BÁN ANETTA A Carl Rogers Személyközpontú Óvoda és Iskola „Egyszer egy iskola elindult Visnyóra” – Táboraink című, 2025-ben megjelent kötete a Carl Rogers Iskola pedagógiai műhelyének gondozásában készülő Lenyomatok sorozat második darabja, ezt a kötetet recenzáljáj a dolgozat szerzői. A recenzió miközben elismeri a Rogers iskola táboroztatási módszertanának mással nem helyettesíthető értékeit néhány pontban vitára, diskurzusra kínál egyes alapvetéseket. |
| 117-120 | POPELMAJER SANDRA A Színházpedagógiai körkép című, Bethlenfalvy Ádám és Kiss Gabriella szerkesztésében megjelent tanulmánykötet recenziója átfogó képet nyújt a hazai színházi nevelés elmúlt évtizedének fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről. A kötet különlegessége a kettős megközelítésben rejlik, egyszerre mutatja be a magyarországi színházi gyakorlat történetét, a kortárs kísérleteket és a pedagógiai szempontokat, így alapvető referenciaként szolgál pedagógusok és kutatók számára. |
| 121-124 | TRENCSÉNYI LÁSZLÓ A szerző a Kereszty Zsuzsa által kezdeményezett, „Alternatív iskolák szellemi tőkéje” címmel meghirdetett konferencia előadásait és hozzászólásait foglalja össze tömören, kulcsgondolatokra fókuszálva, sok idézettel. |
| 125-137 | BODNÁR ILDIKÓ A szerző írásában dédnagyapja, Belényi Gábor református kántortanító (1874–1955) szakmatörténeti útját követi végig a fellelhető dokumentumok – többek közt a tanító úr írásai, papírra vetett gondolatai – nyomán. |
| |
